Villamosító technológia

Az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelenleg mintegy 20%-át a közlekedés okozza. Ha ezzel a kérdéssel foglalkozik, egy témán nem fog túllépni: az akkumulátorokon. Évtizedek óta nélkülözhetetlenek a rádiók, a fogkefék vagy a telefonok esetében, sőt az utóbbi években nagyobb léptékben, például az autóknál is áttértünk az elektromos energiára. Az elektromos járművek divatban vannak. És bár ezek előnyökkel járnak, néha még mindig marad egy kis félelem: Mi van, ha az autó akkumulátora hirtelen felrobban?

Ismerje fel a kockázatokat
"Elvileg lehetséges. A helytelen expozíció elméletileg égő akkumulátorhoz, akár autóakkumulátorhoz is vezethet" - mondja Christopher Giehl, az Anton Paar reometriával foglalkozó képzési és kommunikációs vezetője, az akkumulátorok szakértője. Az elektromos járművek általában lítiumion akkumulátorral vannak felszerelve. Ez az akkumulátor - mint minden akkumulátor - egy pozitív (anód) és egy negatív (katód) töltésű oldalból áll. A kettő között van egy szeparátor és egy elektrolitoldat, amely biztosítja a lítiumionok töltőszállítását. Ha a két oldal elektrolitoldat és elválasztó nélkül "összeér", vagy ha az akkumulátor túl gyorsan (le)töltődik, túlmelegedés következik be, és az akkumulátor felrobbanhat. Egy autóakkumulátor esetében ez egy baleset során lehetséges - például amikor a szeparátor felszakad vagy kilyukad.

A kockázatok minimalizálása
Itt lépnek a képbe az olyan Anton Paar reométerek, mint az MCR 92 vagy a 702e MultiDrive. Az akkumulátorok területén három különböző elemzésre használják őket. "Először is: Az úgynevezett "iszapok" áramlási viselkedését elemezzük. Az iszapokat folyékony állapotban viszik fel az áramszedőre, megszárítják, préselik, és anódot vagy katódot képeznek. A keverés, a szállítás és az áramszedőre történő bevonási folyamat szempontjából az iszapok reológiai jellemzői rendkívül fontosak. Másodszor: A szeparátor nyújtási jellemzőit lehet elemezni; nagyon rugalmasnak kell lennie, nem szabad könnyen elszakadnia, és magas hőmérsékleten és páratartalomban is stabilnak kell lennie. Harmadszor: az elektrolitoldatot, az anód és a katód közötti folyadékot elemezzük. Könnyen kitölthetőnek kell lennie, de ideális esetben nyírószilárdságúnak, ami azt jelenti, hogy hirtelen erős nyomás hatására, például autóbaleset esetén megmerevedik. Ellenkező esetben az anód és a katód összeérne, ami rövidzárlatot okozna, és tüzet vagy robbanást okozhatna" - mondja Christopher Giehl.