Ló vagy teve?

Vérvizsgálat – miért ellenállóbb az egyik állat a másiknál? Egy kutatócsoport az MCR 302 segítségével találta meg a választ.

A lovakat és tevéket évtizedekig ugyanabból a célból tenyésztették: rakományok szállítása, lovaglás és versenyek. De amennyire hasonlóak az ezen állatok teljesítményével szemben támasztott követelmények, legalább annyira különböznek fizikai korlátaik. Sivatagi körülmények között, 50 °C-on egy ló alig tud mozogni, ugyanakkor egy versenyben nem lenne érdemes a tevére fogadnunk. A két állat fizikai korlátainak és állóképességbeli különbségeinek oka nem csak anatómiai felépítésükből fakad.

Ursula Windenberger, a Bécsi Orvostudományi Egyetem műtéti kísérletekkel foglalkozó professzora olyannyira elmerült a témában, hogy elkezdte az állatok vérét tanulmányozni. Ursula egy dubai versenyteve tenyészetből származó 10 dromedár és 10 Bécsből származó telivér vérét vizsgálta egy kutatócsoporttal karöltve, többek között az Anton Paar MCR 302 segítségével. A kutatás során Ursula meglepő eredményeket kapott, és érdekes különbségeket fedezett fel.

Mi történik terhelés alatt?
Bennünk emlősökben – hasonlóan a lovakhoz – a vörösvérsejtek száma (erythrocytes) terhelés hatására megnő, mivel ezek a sejtek biztosítják az izomsejtek megnövekedett oxigénigényét. Bár a tevék szintén emlősök, esetükben ez a folyamat mégis más: A vörösvérsejtek száma nem változik terhelés hatására, viszont a regenerációs szakaszban fokozatosan csökken. „Ez összefüggésben áll az elliptikus alakkal, a membrán merevségével, és a tevék vörösvérsejtjeinek magas sejten belüli viszkozitásával” – magyarázza a kutató. A ló (vagy ember) vörösvérsejtjeivel ellentétben a teve vörösvérsejtjei nem meghatározott irányba haladnak, hanem véletlenszerű mozgást végeznek az erekben. Mivel ezek a vörösvérsejtek kontrollálatlan mozgást végeznek, a teve vérének viszkozitása futás közben magasabb, mint a lóé.

Nyugalomban az erő
A kutatók feltételezik, hogy a csökkenő vörösvérsejt szám egy védekező mechanizmus, a sejtek erek találkozásánál történő torlódásának megakadályozására. Ennek megelőzéseképpen a szervezet csökkenti a vörösvérsejtek számát. Mindazonáltal, az oxigénellátás biztosított a vörösvérsejtek ovális alakja miatt, amely megkönnyíti a kis átmérőjű ereken keresztüli áramlást. A sejteknek nem kell illeszkedniük, hiszen eleve deformáltak (oválisak). A vörösvérsejteknek maghatározott irányban kell belépniük a kapillárisba. A kontollálatlan mozgás miatt azonban ez nem biztosítható a nagyobb erek esetében, ez az oka annak, hogy a teve egy sokkal kitartóbb és lassabb állat. Neki keményebb körülmények között kell helytállnia (hő, szárazság), így az ő szempontjából a gyors futás kontraproduktív lenne. A bikák csak évente egyszer, párzási időszakban futnak.

Nem minden vér egyforma
A kutatási eredmények rámutattak, milyen különböző lehet a vér, noha feladata minden faj esetében ugyanaz. A természet megannyi variációval állt elő, melyre továbbra sincs magyarázat. A tevéket erőforrásaik tartalékolására tenyésztik. Metabolizmusuk lassabb (a metabolizmus hőt termel), és a vérükben nincs jelen olyan mechanizmus, melynek következtében a gyorsabb áramlás viszkozitás csökkenést eredményezne. Következésképpen, a vastartalmú táplálék-kiegészítők alkalmazása versenytevék esetében ellentétben áll az állat természetes orientációjával.

Reometriai vizsgálatok
Az MCR 302 a kutatás fő eszköze. Csupán viszkozitásgörbék felvételével és oszcillációs tesztekkel, felhasználva a műszaki irodalomból ismert adatokat a kutatók meg tudják jósolni az esetleges mikrofluidikai vizsgálatok során fellépő körülményeket. „Feltételezem, hogy a reométerek elsődleges feladata a minőség-ellenőrzés, nem pedig a kutatás. Azonban egy egyszerű műszer segítségével számos olyan dolog megjósolható, amely egyébként sokkal összetettebb módszereket igényelne” – állítja Ursula Windenberger. Ráadásul a reométert további kutatásokhoz is használni fogják az intézetben, pl. biológiai anyagok szálerősségének meghatározására (vérrögök, kollagén hálózatok). Felhasználva a ló és teve vizsgálata során szerzett tapasztalatot, az Anton Paar reométereivel végzett kutatás embereknek szánt gyógyszerek optimalizálására használható.